kidobol
kidobol tárgyas ige
1. <Falun hatósági közlést> dobszóval kihirdet, közhírré tesz. Kidobolták, hogy mikor kell a tanácsházán jelentkezni. A kisbíró … kidobolta, hogy … senki ne tartsa otthon a gyerekét, hanem küldje az iskolába. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Vmely bizalmas értesülést, hírt, véleményt> széltében elterjeszt. Nem szeretném, ha valaki kidobolná ezt a dolgot.
2. (állattenyésztés) <Méheket> az alsó méhkasból ennek folytonos ütögetésével a felsőbe űz, hogy az alsóból a mézet elvehesse. Kidobolja a kasból a méhet.
kidobolás; kidoboltat.
