kiegyezik
kiegyezik [kiëggyezik] tárgyatlan ige, (ritka) kiegyez [kiëggyez]
1. Vki a közte és egy másik fél közt, ill. két v. több személy a köztük levő érdekellentétek leküzdése után, rendsz. kölcsönös engedmények árán megegyezik, egyetértésre jut. 50%-ra kiegyezik vkivel. Sokat alkudoztak, végre 50 forintban kiegyeztek.
2. Egyezséget köt. Kiegyezik a hitelezőivel. A nagy urak … iparkodtak vele kiegyezni, ha keresetéről letesz. (Jókai Mór)
3. (bizalmas) Kiegyezik vmivel: belenyugszik, beletörődik vmibe. Már azzal is kiegyezem, hogy …
kiegyezett; kiegyezkedik; kiegyező; kiegyeztet.
