kiemelkedő
kiemelkedő melléknév -en [e], -bb
1. Olyan, aki, ami vhonnan kiemelkedik (1–4). Korábbi elnyomatásából a felszabaduláskor kiemelkedő magyar nép; a tengerből kiemelkedő sziget.
2. (átvitt értelemben, választékos, sajtónyelvi) Olyan, aki, ami teljesítménye, érdeme, kiválósága révén a többi közül nagyon kitűnik, a többi fölött van; kiváló, kimagasló. Kiemelkedő egyéniség, eredmény; siker; a csapat legkiemelkedőbb tagja.
