kigöngyöl
kigöngyöl tárgyas ige
1. <Göngyöleggé alakított anyagot, tárgyat> kibont, szétterít. Kigöngyöli a szőnyeget; kigöngyöl egy vég vásznat.
2. <Vmibe begöngyölt tárgyat> úgy bont v. csomagol ki, hogy a burkolóanyagot (papírt, textilt, anyagot) lecsavarja róla. Kigöngyöli a ruhák közé csomagolt üvegeket.
kigöngyölés; kigöngyölget; kigöngyölhető; kigöngyölő; kigöngyölt; kigöngyöltet.
