kigurul
kigurul tárgyatlan ige
1. Belülről, vminek a belsejéből kívül levő helyre gurul vmi, vki. Kigurul a labda a pályáról. Néhány apró pénzdarab kigurult a körülötte állók elé. (sport) A labda kigurult: gurulva elhagyta a játékteret. || a. Nyílt(abb) helyre, térre gurul vmi. A csákó … kigurult a terem közepére. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, ritka, tréfás) <Alacsony, kövér ember> apró, gyors lépésekkel kimegy (vhova vhonnan). Mindenki nevetett, amikor furcsa mozdulatokkal kigurult a színpadra.
kigurulás; kiguruló; kigurult.
