kihelyezés
kihelyezés főnév -t, -ek, -e [ë, e] (választékos)
Általában a kihelyez igével kifejezett cselekvés, eljárás, intézkedés; az a cselekvés, hogy vkit, vmit kihelyeznek (vhová); külső helyre, kívülre helyezés, tevés. A szekrény kihelyezése az előszobába. || a. (hivatalos) Vmely központon kívül eső helyre, távolabbra, vidékre helyezés, külső állomás- v. szolgálati helyre küldés. A kezdő tanárok kihelyezése vidékre; a tisztviselők kihelyezése a minisztériumból. || b. (katonaság, hivatalos) Annak a katonai egységnek v. tisztviselőnek az állapota, amely v. aki nem állandó állomáshelyén teljesít szolgálatot. A zászlóalj kihelyezésen van. Az építkezésnél volt kihelyezésen egy évig.
kihelyezési.
