kikényszerít
kikényszerít tárgyas ige
1. Kényszerít vkit, hogy megtegyen vmit; kényszerrel megszerez vkitől vmit; kicsikar, kierőszakol vkiből vmit. Beleegyezést, intézkedést, vallomást kényszerít ki vkiből. Valóban rendkívüli lény volt, … képes volt kikényszeríteni … a férj … ilyen fokú megalázkodását. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Olyan körülményeket hoz létre, hogy azok következtében vminek elő kell állnia, létre kell jönnie. Jobb termést kényszerít ki a földből. Miért oly dús a növényzet? Mert … trágyával kikényszerítettem! (Vas Gereben)
kikényszerítés; kikényszerített; kikényszeríthető; kikényszerítő.
