kikerget
kikerget tárgyas ige
1. Vmely helyiségből v. többé-kevésbé zárt területről vmely kívül eső helyre kerget. Ezzel ki tudja v. ki lehet kergetni a ® világból. Kikergeti a macskát a szobából. Kikergette az idegen kutyát az udvarról. Kergesd ki a tyúkokat a kertből! Kikergette a fürdőszobából, azzal …, hogy ő akar előbb megfürdeni. (Hunyady Sándor) || a. (ritka) Vkinek durván kiadja az útját; kiutasít. Kikerget vkit a lakásából. Kikergette a kimagasló férfiút. (Mikszáth Kálmán)
2. (bizalmas) <Ellenséget> harcok során fölényes győzelemmel vmely ország területéről való menekülésre kényszerít. A sztálingrádi döntő győzelem után a szovjet csapatok kikergették a fasiszta csapatokat a Szovjetunió területéről.
kikergetés; kikergetett; kikergethető; kikergető; kikergettet.
