kiköp
kiköp ige
1. tárgyas Köpve, köpéssel eltávolít a szájából vmit. Kiköpi a cseresznye magvát. Kiköpi a keserű orvosságot. Szóláshasonlat(ok): olyan, mintha a ® száján v. a szájából köpte volna ki v. mintha kiköpte volna. Nyelvük hegyére veszik a földet, megforgatják a szájukban, s aztán megint kiköpik. (Jókai Mór) Találtam egy sárgabarackot, melyet levert a vihar. Belé is haraptam, de kiköptem. Zöld volt és savanyú. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) <Vmely rövid mondanivalót, kül. adatot> kívánatra hirtelen, szinte gondolkodás nélkül kimond. Megkérdeztem, honnan való ez az idézet, és mindjárt kiköpte. Ne kezdje kend a Noé bárkájánál! Köpje ki frissen, hogy mit akar. (Jókai Mór)
3. tárgyatlan Kívül fekvő helyre köp vhonnan. Kiköpött az ablakon.
4.* tárgyatlan <Rendsz. undora, megvetése kifejezéséül> egyet köp. Amikor meghallotta ezt a nevet, kiköpött. Mikor ilyféle emberek mellett elhaladtam, kiköptem. (Táncsics Mihály) Bálint kiköpött erre a szóra. (Jókai Mór)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
kiköpés; kiköpő; kiköpött.
