kilengés
kilengés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A kileng (1) igével kifejezett mozgás, folyamat; az a tény, hogy vmi kileng. Az inga, a híd kilengése. Erős kilengése van a toronynak. || a. Az ingának a nyugalmi helyzetből, ill. a holtpontról jobbra v. balra való kimozdulása. A kilengések egyre kisebbek. || b. Ennek távolsága. Két cm-es kilengés; az inga legnagyobb kilengése. A készülék 9 milliméteres kilengést jelzett.
2. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Vkinek a szokásos életmód(já)tól eltérő, túlzó v. szertelen szórakozása v. mulatsága; elhajlás. Alapos kis kilengés volt.
3. (bizalmas, rosszalló) Rendelkezéseknek, rendeleteknek önkényesen, rendsz. túlzó szigorral történő végrehajtása; túlkapás. A régi hivatalfőnökök kilengései. || a. (rosszalló) Rendbontás, rendzavarás, zavargás. Szervezi, vezeti a kilengéseket.
kilengési; kilengésű.
