kínál
kínál ige -t, -jon
1. tárgyas Vkit, vmit kínál vmivel: vkit, kül. vendéget barátságosan unszol, hogy vmely ennivalót, élvezeti cikket v. kényelmi eszközt fogadjon el tőle és fogyassza (el), használja, éljen vele. Borral, cigarettával, hellyel, süteménnyel kínál vkit. Itallal is olykor, tegezve, kinálják, Senki nem ösmervén, magyarok királyát. (Arany János) Székkel kínálta az érkezőket. (Kosztolányi Dezső) || a. Kínál vkit: étellel kínál vkit. Nem kellett őt kínálni: nagyon éhes volt. „Nosza, édes lyányom, mutass emberséget,” Unszolá az apja, „kínáld a vendéget.” (Arany János) || b. (tárgy nélkül) Szeret kínálni. A háziasszony nem evett, csak kínált.
2. tárgyas <Árut> megvételre ajánl. A tojás darabját egy forintért kínálta. A tavalyi boraink még mind megvannak. A fagy előtt kínálva se kellettek senkinek. (Jókai Mór) || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Leányt> dicsérve ajánl feleségnek. Ugyancsak kínálják a lányt. || b. tárgyas <Vmely áruért bizonyos összeget> ellenértékként ajánl. Tízezer forintot kínáltak ezért a képért. || c. tárgyas (átvitt értelemben) Elfogadásra ajánl vmit. ® Tálcán kínál vkinek vmit; barátságát, szövetségét kínálja. Jó ember az, akit ma pofon ütnek, s holnap ő kínálja a kibékülést. (Jókai Mór) Kínáltak pénzt nagy sok bosszúmért. (József Attila) || d. tárgyas (ritka) <Ételt, italt vendégnek> fogyasztásra ajánl. Kínáld azt a süteményt! || e. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Kínálja magát: <enni-, innivaló> színével, szagával vonzza a fogyasztó(ka)t; étvágyat gerjeszt. Kínálta magát az eper, szedett is belőle jócskán.
3. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vmi kínál vmit: vmiben vmely lehetőség mutatkozik. Az árnyék pihenést kínál. Az ősi szomjat oltja ős nedű, Örök sebünkre örök írt kinál. (Komjáthy Jenő)
Igekötős igék: elkínál; felkínál; körülkínál; megkínál; odakínál; végigkínál; visszakínál.
kínálatlan; kínálgat; kínálható; kínáló; kínált; kínáltat.
