kirabol
kirabol tárgyas ige
1. Rablással kifoszt vkit, vmit. Kiraboltak egy boltot, egy kereskedőt; kirabolták a raktárt, a vagonokat. Útonállók megtámadták és kirabolták. Ide hát a felét! különben feladlak, Hogy te raboltad ki Rozgonyi sírboltját. (Arany János) Az ébenfa íróasztal mellett az a … vén [bankár] … ült, akit nyolc esztendő előtt kirabolt a kaliforniai expresszen. (Hunyady Sándor)
2. (átvitt értelemben) Erőszakos úton-módon elvesz vkitől vmit. A tőke a munkás testéből az erőt, lelkéből a bizalmat, a hitet is kirabolta.
3. (átvitt értelemben, ritka) <Szántóföldet v. földből a termőerőt> rablógazdálkodással kiuzsoráz.
kirablás; kirabló; kirablott; kirabolható; kirabolt; kiraboltat.
