kisétál
kisétál ige
1. tárgyatlan Sétálva kimegy, kijön vhonnan, vhova, vmin. Kisétál a szobából; kisétál a parkba. Vasárnap kisétáltak a szigetre. || a. tárgyatlan Sétálni megy. Barátom, jer, ha kisétálunk, Az őszben is elég örömöt találunk. (Csokonai Vitéz Mihály) || b. tárgyatlan (bizalmas, finomkodó v. tréfás, gúnyos) (Gyalog) kimegy, kijön. Méltóztassék kisétálni a helyiségből! Tessék kisétálni, tiszta már a levegő. (Csiky Gergely) Kisétált a konyhába, a vacsorát sürgette. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyatlan (bizalmas, gúnyos) A várt nehézségek nélkül, kényelmesen kijut vhonnan. Az általános zavarban a foglyok kisétáltak a táborokból.
3. tárgyas Kisétálja magát: kedve szerint eleget sétál, ill. gyalogol.
kisétálás; kisétálgat; kisétáló; kisétáltat.
