kitartás
kitartás főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában a kitart (1–8) igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki, vmi kitart, ill. az a cselekvés, hogy vmit (vkit) kitartanak.
1. Vminek külső helyre, kifelé, vmely távolságon, határon túlra, kívülre tartása. A virágnak az esőre való kitartása. || a. Vminek kinyújtása. A kéz, a láb kitartása. Jobb karjának kitartásával jelezte, hogy befordul. || b. Vminek kinyújtott karral való tartása. Tíz kiló kitartása; a nehéz rúd kitartása.
2. (régies) Vkinek eltartása, anyagi ellátása, a róla való anyagi gondoskodás. A vagyon … elég magam s nőm kitartására. (Eötvös József) || a. (rosszalló) Vkinek, rendsz. nőnek állandó v. huzamos pénzelése, róla való nagyobb fokú anyagi gondoskodás nemi kapcsolat ellenében. Egy táncosnő kitartására költötte minden pénzét.
3. Vkinek az a jellembeli tulajdonsága, amely képessé teszi arra, hogy ne tántorodjék el céljától, vállalt feladatától, hanem megtorpanás nélkül törekedjék megvalósítására. Férfias kitartás. Ehhez nagy kitartásra van szükség. Tanulhattok tőle kitartást. Nagy kitartással elérte célját. Egyik napról a másikra … makacs kitartással dolgozom. (Jókai Mór) Esőben, sárban egyforma kitartással rótták az utat. (Kuncz Aladár) || a. Vmely magatartásban, állapotban, helyzetben való állhatatos, makacs, szívós megmaradás, vkihez, vmihez való hűséges ragaszkodás. Álláspontja, meggyőződése, vallomása, véleménye mellett való csökönyös, makacs kitartás; a katonáknak, a védőknek a végsőkig, az utolsó emberig v. töltényig való kitartása; a közönség állhatatos kitartása.
4. Vminek bizonyos időpontig való (el)tartása, elegendő volta. A gabonának aratásig, újig való kitartása; a tűzifának tavaszig való kitartása. || a. (népies) Az a tény, hogy vki elegendő anyagi eszközzel rendelkezik a megéléshez, vmely költség, kiadás fedezéséhez. A gyereket kivették az iskolából, mert apjának nem volt elég kitartása. Hány napra van még kitartásod?
