kitelepít
kitelepít tárgyas ige
1. <Egyes személyt v. embercsoportot, rendkívüli helyzetben rendsz. politikai megbízhatatlansága miatt> lakóhelyéről az ország más területére, rendsz. vidékre (v. külföldre) telepít, ill. kilakoltat.
2. <Gyárat, üzemet> állandó helyéről más, rendsz. vmely külső helyre telepít. || a. (üzemi élet) <Raktári készletet> más, új helyre átszállít, átrak.
