kiverekedik
kiverekedik tárgyas ige (jelentő mód jelenben rendsz.:) kiverekszik
1. Kiverekedi magát: addig verekedik, amíg kedve tartja. Óra után a gyerekek kiverekedték magukat az udvaron.
2. Kiverekedi magát vhonnan: verekedve kijut vhonnan. Kiverekedte magát a tömegből.
3. (átvitt értelemben) Küzdelem árán elér, megszerez vmit; kiharcol, kivív. A csapat kiverekedte a döntőbe jutását, a győzelmet, a harmadik helyet. Kiverekedte, hogy soron kívül intézzék el az ügyét. Kiverekedett magának egy jó állást. Éhes magyaroknak Nem futja a kedvük, Míg az igazukat Tán kiverekedjük. (Ady Endre)
kiverekedés; kiverekedett; kiverekedő.
