kobold
kobold főnév -ot, -ja (mitológia, irodalmi nyelvben)
Tréfás, gonoszkodó, de ártalmatlan törpének elképzelt föld alatti, ill. házi szellem; manó. Ágyad szélén vigyázva üljenek | Mint árva törpék, furcsa, bús koboldok. (Tóth Árpád) Ki vagy te titkos, suttogó kobold, Kinek a lába tört vállamra hág? (Babits Mihály) || a. (irodalmi nyelvben) Pajzán, huncut, virgonc kis tündér. Erdei kobold. Elmégy te is, Robin pajtás az éjben | Isten veled, kis, kedves, víg kobold. (Juhász Gyula)
koboldos.
