kontaktus
kontaktus főnév -t, -ok, -a
1.* (választékos) <Emberek között> személyes érintkezés, kapcsolat. Megszűnik köztük a kontaktus; kontaktusba kerülnek egymással; kontaktusba lép; felveszi a kontaktust; kontaktust tart vkivel.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (villamosság) Két elektromos vezeték érintkezése. Megszakadt a kontaktus, a villany kialudt. Két áramforrás, telep között kontaktust létesít. || a. (villamosság) Ennek létrehozására haszn. szerkezet. A kontaktus anyaga többnyire sárgaréz.
3. (katonaság) Térbeli közelség, amelyen belül két személy v. csapattest egymással kapcsolatot teremthet, v. egymást figyelheti. A csapat úgy vonult vissza, hogy az ellenséggel kontaktusban maradt.
Szóösszetétel(ek): kontaktuslétesítés.
