kőris
kőris főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Magas növésű (erdei) fa, amelynek csoportosan álló hegyes, fűrészes levele, sötétlila virága, csüngő, szárnyas termése van (Fraxinus excelsior). || a. (növénytan) Ezt és a vele rokon növényeket magában foglaló növénynemzetség (Fraxinus). || b. Virágos kőris: sárgásfehér, illatos virágú, alacsony növésű fa v. cserje (Fraxinus ornus).
2. Kőrisfa (2). ® Habos kőris. Kőrisből készült világos bútor. S dárda hevert hátán, rettentő dárda körisből. (Vörösmarty Mihály) || a. jelzői használat(ban) Ebből való, készült. Kőris sítalpak.
Szóösszetétel(ek): kőriserdő; kőrisméz.
