körött
körött névutó (ragtalan v. személyragos szóval, azzal együtt értve) (régies, irodalmi nyelvben)
Körül (III. 1). Orkán dühöngött …, mint-ha irtózatos méhfaj zsibongna óriás-kas körött. (Kuthy L.) Csípős őszi szél meleg szobába zár Lobogó tűz körött. (Szász Károly)
