koszorúz
koszorúz ige -tam, -ott, -zon
1. Vmivel koszorúz vkit: vmiből koszorút kötve, azzal díszít vkit. Fejét virágokkal koszorúzza. Íme valaki Jön ott felém babérral koszorúzva. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. (átvitt értelemben, tárgyas költői) Koszorú módjára ékesít, körülvesz, övez. Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. (Petőfi Sándor) Páros ívű szép szivárvány Koszorúzta keletet. (Arany János)
3. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Dicsőséget jelentő kitüntetésben, elismerésben részesít. A költői művet pályadíjjal koszorúzták.
4. tárgyatlan (1945 után) Kegyelet, emlékezés jeléül koszorút helyez vhova, kül. vmely emlékműre. A diplomáciai testület nevében a lengyel követ koszorúzott.
Igekötős igék: felkoszorúz; körülkoszorúz; megkoszorúz.
koszorúzás; koszorúzó; koszorúzott.
