kötőanyag
kötőanyag főnév
1. (építészet) Olyan, por alakban alkalmazott anyag, amely víz hozzáadása után megszilárdul, s így vmely más anyag részeit egymáshoz köti (II. 4a), és a köztük levő hézagot szilárdan kitölti. A cement, a gipsz, a mész a legfontosabb kötőanyagok.
2. (műszaki nyelv) Folyékony v. pépszerű, ill. vegyi úton v. izzítással ilyenné alakított szerves v. szervetlen anyag, amely a szemcsés v. por alakú alapanyagot összefüggő szilárd v. képlékeny anyaggá köti össze. Az anódtömb kötőanyaga. A kokszgyártás kötőanyaga a szurok, kátrány, melasz. A formázáshoz használt homokot kötőanyaggal kezelik.
kötőanyagú.
