kötőhangzó
kötőhangzó főnév (nyelvtudomány)
Az a rövid magánhangzó, amely a csonka szótő és a toldalék között jelentkezik; többnyire azonos a tővégi rövid magánhangzóval (pl. a „mondani” és a „sokaság” szóban levő a).
kötőhangzójú; kötőhangzós.
