közerkölcs
közerkölcs [z-e] főnév (gyak. többes számban) (sajtónyelvi)
Vmely társadalmi rendszerre v. nagyobb közösségre jellemző erkölcs, erkölcsi felfogás, állapotok, viszonyok. A közerkölcsök javulása, romlása; vét a közerkölcs ellen. Viselkedése a közerkölcsökbe ütközik. A falu népei között … egészen pontosan … le van mérve a közerkölcs által, hogy kinek mit, mennyit … szabad … fogyasztania. (Móricz Zsigmond)
