község
község [kösség; z-s] főnév -et, -e [ë, e]
1. (kissé választékos) Államigazgatási önkormányzattal felruházott (kisebb) vidéki, főleg mezőgazdasági jellegű település, ill. ennek lakossága; falu. A község ládája ¬. A községbe bevezették a villanyvilágítást. A községnek már mozija is van. Az egész község erről beszél. Utolsó állomás, közömbös, árva község, Hol fonnyad az öröm és elhervad a vágy. (Juhász Gyula) Van a községnek valami városi jellege. (Nagy Lajos) || a. (hivatalos) A legkisebb közigazgatási önkormányzati egység, melynek fogalmába a város is beletartozik. A községek ügyeit a tanácsok intézik.
2. (ritka, vallásügy, régies) Gyülekezet (2).
3. (régies, irodalmi nyelvben) Közönség, nép. Hirdete egyszersmind esztergomi érsek | Toldira nagy átkot, szélyel a községnek. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): 1. községalakítás; községfejlesztés; községpolitika; községrendszer; községtag; 2. egyházközség; hegyközség; hitközség; kisközség; nagyközség.
