különbeni
különbeni [külömbeni] melléknév (hivatalos) Vmely rendelkezés, parancs, tilalom megszegésével, végre nem hajtásával járó, abból következő. Különbeni büntetés terhe alatt. Ahol a pajták lyukain ki van tolva a kocsirúd a közlekedési útra, … elrendeled a kocsi eltávolítását a rúd különbeni elfűrészelésének terhe alatt. (Mikszáth Kálmán)
