külszín
külszín főnév
1. (választékos) Külső látszat. A külszín gyakran csal. Hol csak a külszín fedi a valóság Puszta országát bibor állepelben … (Berzsenyi Dániel) Elítélnének a külszín után és nem volna kinek megmondanod, hogy ártatlant ítéltek el. (Jókai Mór)
2. (Bánya) <Bányaüzemben> olyan részleg, amelyben az anyag kitermelése a föld felszínén történik. Most külszínen dolgoznak. || a. (Bánya) <Föld alatti bányaművelésnél> az üzemhez tartozó, a föld felszínén levő terület az ott levő épületekkel, berendezésekkel együtt. A bányában hiány van sínekben, pedig a külszínen van elég.
külszínes.
