kupon
kupon [o v. ó] főnév -t, -ok, -ja
(ritka) Általában (jegy)szelvény. || a. (közgazdaságtan, pénzügy, 1945 előtt) Részvény v. (kamatozó) értékpapír (kötvény) szelvénye, amelyre (fél)évenként az esedékes osztalékot, ill. kamatot kifizetik; (osztalék- v. kamat)szelvény. Levágja a kupont a szelvényívről. (gúnyos) Kuponok vagdalásából él: dologtalanul, pusztán részvényeinek jövedelméből él. Beváltja kuponjait. Annyi a kuponom, hogy másnak szerelmes levele se volt annyi. (Tolnai Lajos)
kuponos.
