laffog
laffog tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon lafog (hangfestő)
1. (ritka, régies) <Ruha, ill. annak foszlott, szakadozott része, rojtja, szalagja> minden lépésnél ide-oda lebeg, hányódik, repdes; leffeg. Köpenye csak úgy laffogott utána.
2. <Állat, főleg kutya kilógó nyelve, ill. lelógó füle> ide-oda mozog. A szomjas kutya nyelve szaporán laffogott a forrás vizében. A loholó vizsla nagy fülei komikusan laffogtak.
3. (tájszó) <Ember, állat> lomhán jár.
laffogás; laffogó.
