láthatár
láthatár főnév (kissé régies)
1. Látóhatár (1). Nagy láthatár nyílt meg előtte és fehéren kanyarogva az ország hosszú, hosszú útja. (Karinthy Frigyes) S már a láthatár elmerült az éjben, s egy árva ház sem égett Ninivében. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben) Ameddig vki az időben előre lát; a közel jövő, ill. ennek képe; látóhatár (2). A szegény nép! olyan felhős láthatára … (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, ritka) Látókör (2). [Széchenyi emlékezete.] Elborúlni kezde láthatára: Kik műve által lettünk magyarok, Nem ügyelénk többé vezérnyomára [= útmutatására]. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): láthatárjelölő; láthatárnövelő.
