latinos
latinos melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. <Vmely nyelvben> a latin nyelvre emlékeztető, jellemző <megnyilatkozás>. Latinos stílus, szerkezet. || a. Latinos műveltség: a (görög-)latin kultúra ismeretére valló m. || b. (választékos) Latinos szellem: a (görög-)latin kultúrától áthatott, azon alapuló sz. Az új főiskola is latinos szellemű volt, de mégsem annyira vaskalapos, mint a többi. (Mikszáth Kálmán)
2. (iskolai) Olyan <személy, csoport>, aki, amely több lehetőség között választva, a latin nyelvet tantárgyként tanulja. Latinos osztály.
3. (irodalomtudomány) Deákos (3).
4. (választékos) A latin népek kedélyvilágára jellemzően gazdag fantáziájú, erős érzelmi életre, de egyszersmind klasszikus arányérzékre és fegyelmezettségre valló, tetszetős, megnyerő <magatartás, megnyilvánulás>. Latinos elegancia, könnyedség, választékosság.
II. főnév -t, -ok, -a (iskolai) Latinos (2) tanuló. A latinosok dolgozatot írnak. A latinosok Horatius ódáit eredetiben olvassák.
latinosít.
