látóhatár
látóhatár főnév
1. <A néző számára> az égboltozatnak a föld felszínével rendsz. körös-körül érintkező vonala, ill. sávja; az a távolság, ameddig vki körben ellát. A látóhatár szélén; feltűnik a látóhatáron; kémleli a látóhatárt. A hold a látóhatárról sápadt tekintettel kísérte a vitéz lépteit. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben) Ameddig vki az időben előre lát; a közeli jövő, ill. ennek képe. Egyre tisztul a látóhatár.
3. (átvitt értelemben, ritka) Látókör (2). Az orráig terjed a látóhatára. Politikai látóhatára kiszélesedett.
látóhatárú.
