lebámul
lebámul tárgyatlan ige
Bámulva lenéz vhová. Lebámul vkire, vmire. Az ablakból lebámult az utcai forgalomra. A leány a mély vízbe bámul le. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) A kapu fölötti bástyáról két muskétás ágyú bámult le kevélyen a tágas fennsíkra. (Mikszáth Kálmán)
lebámulás; lebámuló.
