lesántul
lesántul tárgyas ige
1. <Hátas v. igavonó állat> úgy sántul meg, hogy munka végzésére alkalmatlanná válik. Lesántult a tehene. A ló a több napon át tartó hajszolásban lesántult.
2. (bizalmas, tréfás) Vki lesántult: vkinek annyira fáj a lába, hogy egyáltalán nem v. csak nagy nehezen, erősen sántítva tud járni. [Mi történt a lábaddal?] – Lesántultam.
lesántulás; lesántuló; lesántult.
