leugrat
leugrat ige
1. tárgyas (ritka) Okozza, előidézi, megparancsolja, hogy vki, vmi leugorjék (1–2) vhonnan. Leugratja a gyereket a székről. Leugratja a szöcskét a tenyeréről. Megállt a bíró háza előtt, hajdúját leugratá [a bakról]. (Vas Gereben)
2. tárgyatlan Lóháton ülve, lovát ugratásra bírva, vmely magasabb helyről lentebb levő helyre lejut. Leugratott a hegyoldalon, a töltésen.
leugratás; leugrató; leugratott.
