levedlik
levedlik ige
1. tárgyas <Állat szőrzetet, bőrt> vedléskor, vedlés által levet. A kígyó levedlette bőrét. || a. (tárgy nélkül) Megvedlik (1). A kígyó, a nyúl levedlett.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) <Ruhaféle, felület, borítás> lefoszlik, lemállik. Levedlett az utolsó kabát is róla. Levedlik rólad a cifra ringy-rongy. (Vas Gereben)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) <Lelki, szellemi szerzett tulajdonság> lehámlik, lekopik vkiről. Levedlett róla ez a gyerekes dac. || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Vmely tulajdonságot, jellemvonást természetes fejlődés során> fokozatosan levet, megszabadul tőle. Levedlette … a vak tudatlanságot. (Vas Gereben)
levedlés; levedlett; levedlő.
