lóding
lóding főnév -ot, -ja (katonaság, elavult)
1. Lőpor v. töltény tartására való tarsolyszerű táska. Csinom Palkó, Csinom Jankó | Csontos kalabérom [= karabélyom], Szép selymes lódingom, Dali pár pisztolyom. (népköltés) Űlnek haszontalanul fiaink vagy otthon … vagy … egy magyar úr udvarában beállanak … : ott mit tanulnak? … egy forgóval, egy varrott lódinggal pipeskedni, egy paripát futtatni. (Zrínyi Miklós)
2. Puskába való töltény, töltés.
3. Vállra vethető széles szíj, amelyre karabélyt, kardot, tarsolyt stb. akasztották. Megkapta két kézzel a lódingomat, s kirántott a lovam alul. (Jókai Mór)
lódingos.
