magánbeszélgetés
magánbeszélgetés [mb v. nb] főnév
1. (hivatalos) <Hivatalos személyek között> nem hivatalos, inkább csak tájékozódó jellegű beszélgetés, eszmecsere. A két államfő szívélyes magánbeszélgetése. A konferencia résztvevői ma még csak magánbeszélgetéseket folytattak egymással. || a. Nem hivatalos jellegű v. nem hivatalos minőségben folytatott beszélgetés. Amennyire csak lehet, csökkentsük a hivatalban a magánbeszélgetéseket! Írásában mindig szókimondóbb volt, mint magánbeszélgetésben. (Kosztolányi Dezső)
2. <Távbeszélőn> nem hivatalos ügyben, nem hivatalos minőségben folytatott beszélgetés (, amelyet a távolsági kapcsolások során megelőznek az állami, hivatalos beszélgetések). A hivatal telefonján csak indokolt esetben volt szabad magánbeszélgetést folytatni.
