magasít
magasít ige -ott, -son; -ani
1. tárgyas Egyre magasabbá tesz vmit. Magasítják a falat. A zsilipeket lezárattam amott a malomnál, hogy legyen vizünk. Földdel is magasítottuk ott a medret. (Gárdonyi Géza) || a. (tárgy nélkül) Gyors és nehéz munka áll be a töltésen. Karóznak, magasítanak, erősítenek. (Tömörkény István) || b. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) <Vkinek az érzését, érzelmét v. annak külső jelét> fokozza, nagyobbá teszi. Egy újabb jelenet magasítá [a király] fájdalmait. (Jókai Mór) Taps, éljen [hangzik] …, melyet a főispán kezd, s a … tömeg viharrá magasít. (Tolnai Lajos)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (bizalmas) Magasabbnak mutat, tüntet fel vkit. Azért hord magas sarkú cipőt, mert az magasítja. A karosszék párnája magasít.
Igekötős igék: felmagasít; megmagasít.
magasítás; magasítható; magasító; magasított; magasíttat.
