magától
magától határozószó (személyragos és határozóragos) magamtól, magadtól, magunktól, magatoktól, maguktól v. (régies) magoktól, (népies) magátul
1. <Személyről szólva:> kívülről jövő beavatkozás, segítség nélkül; saját erejéből. Magamtól is meg tudom csinálni. Egy ilyen testvérre annyi rosszat kenni, Ki csupán magától ennyire birt menni. (Arany János) Csak ti ketten csináltátok magatoktól a számtan írásbelit. (Móricz Zsigmond)
2. <Dologról szólva:> emberi (szándékos, tudatos) beavatkozás nélkül. Az ajtó magától kinyílt. A puska, a pisztoly magától elsült. A seb magától begyógyult. Magától megy a dolog. Reggel vagy este, Szélben vagy csenddel, Eljön magától Sorsod mit rendel. (Kölcsey Ferenc) A kapu sem nyílott magától ki soha. (Arany János) Vörösre festette a haját, mint utólag értesülök, s az ajka magától volt piros. (Ady Endre) || a. Magától értetődik v. értődik v. (elavult) értetik: minden külön magyarázat nélkül meg lehet érteni; nem szorul magyarázatra, egészen nyilvánvaló.
3. Saját jószántából, önként. Most beszélt magától legelőször. (Ambrus Zoltán) Pali él … Magátul állt be katonának. (Gárdonyi Géza) Valamikor már a császár elrendelte, hogy Ilosván katonaság legyen. (Móricz Zsigmond)
