mágus
mágus főnév -t, -ok, -a
1. (történettudomány) <Az ókori perzsáknál> az a pap, aki jósolt, gyógyított, varázsolt, álmot fejtett. Zaratusztra vallásának mágusai a csillagokból jósoltak.
2. Mágiával foglalkozó személy. A középkor mágusai titkos „tudományukkal” vezették félre a hiszékenyeket.
3. (ritka, választékos) Bűvész, szemfényvesztő.
mágusi; mágusság.
