magyartalanság
magyartalanság főnév -ot, -a
1. <Beszédben, írott szövegben> a nyelvhasználatnak, a stílusnak, a kifejezésnek magyartalan volta. A hírlapok nyelvének, a szakkönyveknek a magyartalansága. Bosszantó a fordítás magyartalansága. A nyelv … összeforgatása … sok helyütt egész a magyartalanságig ment. (Arany János) || a. Magyartalan szóhasználat, kifejezés. Szembeszökő magyartalanság(ok). Kijavítja a fogalmazás magyartalanságait.
2. (ritka, régies) Vkinek magyartalan (2) mivolta, tulajdonsága; hazafiatlanság. Adyt a maradiak, a reakciósok magyartalansággal vádolták. || a. (ritka, régies) A magyar ember(ek) szokásaival ellentétes, a magyar néptől idegen <magatartás, cselekedet>. Körültekintve előbb, hogy magyartalanságát észre ne vegyék …, kihúzza burnótszelencéjét. (Mikszáth Kálmán)
magyartalansági.
