másforma
másforma névmás, határozatlan ..mán
I. melléknévi
1. A mutatottól v. a szóban forgótól eltérő formájú; nem ilyenforma, ill. nem olyanforma. A cím másforma betűkkel van szedve, mint a szöveg. || a. A szóban forgótól külsejére, megjelenésére nézve eltérő; más külsejű. Eminah bámulva látta, hogy másforma férfiak is vannak, nemcsak olyanok, akik ősz szakállt viselnek. (Jókai Mór)
2. (kissé népies) A mutatottól v. az ismerttől, a szóban forgótól tulajdonságaiban, milyenségében többé-kevésbé eltérő; nem ilyenforma, nem olyanforma; másféle. A te terved nem rossz, de nekem másforma elgondolásom van. Ez egészen másforma regény a korábbiakhoz képest. Azt mondja, hogy csak várjak egy kicsit, Hogy majd idővel másformán leszen. (Petőfi Sándor)
3. <Több személy, tárgy, dolog összehasonlításában:> egyenként, egyedenként formáját v. fajtáját tekintve külön-külön többé-kevésbé mindegyiktől eltérő; más-más. Öt kalapja van, mind másforma. A három megoldás mind másforma. || a. (ritka) <Időpontról szólva:> az időbeli egymásutánnak más-más részletét tartalmazó; más-más. Valamennyi óra másforma időt mutatott a városban. (Krúdy Gyula)
II. (főnévi) (ritka) Másforma (I. 1–2) tárgy, dolog. Barna félcipőt kérek. – Ez megfelel? – Nem ezt kérem. Valami másformát szeretnék.
másformaság.
