médium
médium főnév -ot, -a
1. (lélektan, választékos) Az a személy, akin a szuggerálás, a hipnotizálás műveletét végzik, ill. aki idegrendszerénél fogva ilyen művelet alanyául különösen alkalmas. A nő jobb médium, mint a férfi. Jó médiumnak bizonyult. Nem talált médiumot a kísérlethez. A fogsági élet mindnyájunknak eléggé kikészítette idegrendszerét ahhoz, hogy jó médiumok legyünk. (Kuncz Aladár) Furcsa pár … fordított viszony. Nem Svengáli csinál valamit Trilbiből, hanem a médium kényszeríti rá hideg akaratát a hipnotizőrre. (Móricz Zsigmond) || a. (lélektan, választékos) Hipnotizált személy. Hipnotikus álmában a médium válaszol a kérdésekre.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmely (rendsz. kínos, kellemetlen) cél, művelet szenvedő alanyául kiszemelt személy. Tőlem akart pénzt kérni, de erre nem vagyok jó médium. Csínytevéséhez médiumot keresett.
3. <A spiritiszták hiedelme szerint:> olyan személy, aki szeánszok alkalmával a túlvilági szellemekkel tud érintkezni. Spiritiszta médium. A médium, rajongó lány, fejét önkívületesen hátravetve németül beszélt. (Kosztolányi Dezső)
médiumos.
