megbotránkozik
megbotránkozik tárgyatlan ige
<Vkinek helytelen v. ilyennek vélt tettén, viselkedésén> nagymértékben megütközik, egy alkalommal bosszankodással, szégyennel vegyes felháborodást érez, ill. mutat miatta. Megbotránkozik ismerőse kihívó modorán, feltűnő öltözködésén, szemérmetlenségén. Az egész társaság megbotránkozott az ízléstelen, sértő tréfán. Nem annyira logikátlanságán botránkoztam meg, mint azon …, hogy cikkemet … nem érti. (Gyulai Pál) Mindjárt gondoltam, hogy pletyka lesz, – botránkozott meg Velkovicsné. (Mikszáth Kálmán) Etel … sohse tudta megérteni, mit lehetett Piroson szeretni, a Mária-látásokon pedig megbotránkozott. (Móra Ferenc)
megbotránkozás; megbotránkozó; megbotránkozott.
