megfigyelés
megfigyelés főnév
1. Általában a megfigyel igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vkit, vmit megfigyelnek; a figyelemnek vkire, vmire való irányítása, vkinek, vminek hosszas szemügyre vétele, szemmel tartása. Alapos, gondos, hosszas, titkos, tüzetes megfigyelés. || a. (tudományos) Vmely folyamatról, jelenségről bizonyos időn át rendszeres és gyak. sajátos módszerekkel történő tapasztalatszerzés későbbi tudományos feldolgozás végett. Számos tudománynak a megfigyelés és a kísérlet szolgáltatja az adatokat. A tudomány átadja a megfigyeléseit, a politika a maga építményét. (Gárdonyi Géza) || b. (orvostudomány) A beteg állapotának, panaszainak bizonyos időn át tartó vizsgálata, figyelése a helyes és pontos lelet megállapítása véget. A vádlott elmeállapotának megfigyelése. A klinikán hetekig tartó gondos megfigyelés alatt tartották. || c. Bűncselekménnyel gyanúsított személy cselekvéseinek, tetteinek, viselkedésének, életmódjának folyamatos, titkos ellenőrzése hatósági nyomozók által. Hosszas megfigyelés után a rendőrség letartóztatta. Biztos tudomásom van róla, hogy erős megfigyelés alatt állunk Bécsben. (Krúdy Gyula)
2. Ennek eredménye: az így szerzett ismeret, tudás. Az volt a megfigyelése, hogy … megfigyelését közölte az illetékesekkel. Egy láthatatlan mérleg himbálózott gondolatában folytonosan, s ezer apró dolgot és megfigyelést rakott a serpenyőkre. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): önmegfigyelés.
megfigyeléses; megfigyelési.
