meglátszik
meglátszik tárgyatlan ige
1. Vmi meglátszik: vmit jól, tisztán lehet látni. Meglátszik a hidegben a lehelet. Hozzáfogott kitakarítani. Új csizmát érdemes, mert azon meglátszik még a lehelet is. (Móricz Zsigmond)
2. Vmi meglátszik vkin, vmin: vmi olyan külső nyomot hagy rajta, hogy könnyen észrevehető. Nem látszott meg rajta, hogy beteg. Meglátszik rajta, hogy elmúlt ötvenéves. Meglátszik a folt a ruhán. Meglátszott a képén, hogy mikor, mit érez. (Arany János) Szüreti színt ölte Két kis húgom ajka, Meglátszik a szőlő Édessége rajta. (Lévay József) Az orra mellett meglátszott a rosszul letörölt púder. (Gelléri Andor Endre) || a. Meglátszik vmi: vkinek, vminek mozgása, működése vhol v. vmiben látható nyomot hagy. Meglátszik a keze ® nyoma. Munkájában meglátszik a jó felkészültség. A háztájon meglátszik, hogy milyen a gazdasszony. A végtelen fehér szemfedőn, mely a földet takarja, meglátszik, ahol a nyúl lába nyoma kicsipkézte. (Mikszáth Kálmán) Kézben tartotta a nagy … seprűt, amelynek vonásai olyan szépen meglátszanak a porban, mintha rajzolva volnának. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben) Vmi kitűnik, nyilvánvalóvá válik. Meglátszik, ki dolgozik rendesen. Meglátszik az eredményein, hogy sokat edz. Most látszik meg, ki az igazi árva, Senki sem borul a koporsójára. (népköltés) Most meglátszott, ki hova húz. (Móricz Zsigmond)
meglátszó.
