megmérgez
megmérgez tárgyas ige
1. Méreggel megöl. Megmérgezi magát. A középkorban sok embert megmérgeztek. A fertőzött kutakkal megmérgezték az egész környék lakosságát. Az alispánné meg vala mérgezve, s mi több, saját maga által. (Eötvös József) Szégyenérzésből megmérgezte magát. (Krúdy Gyula)
2. Megmérgez vmit: mérget tesz v. kever vmibe v. vmire. Megmérgezték az ételét. Az ellenség megmérgezte a kutakat. A gyár megmérgezte szennyével a folyó vizét. Nincsen a gyűrű megmérgezve? (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) Jóvátehetetlenül megront, tönkretesz vmit. Egész életemet megmérgezték apró tűszúrásai. Az egész politikai légkört megmérgezte az a csoport. Megmérgezték lelkét a rémregények. Visszatérjek Az ősz apához, akit elhagyék? | Kinek szivét a várt öröm helyett Búval, gyalázattal megmérgezém? (Vörösmarty Mihály) Két évig … meg volt mérgezve az életem. (Móricz Zsigmond)
megmérgezés; megmérgezhető; megmérgezett; megmérgező; megmérgeztet.
