megtestesít
megtestesít tárgyas ige
1. (választékos) <Vmely elvont dolgot, eszményt, eszmét, fogalmat, tulajdonságot> érzékelhetővé tesz, esetleg testi formában jelenít meg. Amit a költő megénekelt, azt a szobrász megtestesítette. Szent őrületben a költő szeme Földről az égre, égből földre villan, S… ismeretlen dolgok vázait Megtestesíti képzeletje. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Az új [regényírói] elveket a mesterek egész sora testesíti meg. (Ambrus Zoltán)
2. (átvitt értelemben, közgazdaságtan) Megtestesít vmit: értékben azonos vmivel. Tegyük fel, hogy valamely áru hat munkaórát testesít meg.
megtestesítés; megtestesített; megtestesíthető; megtestesítő.
