megyés
megyés [ë v. e] melléknév
1. (vallásügy) Megyés püspök: <a katolikus egyházban> az egyházmegye élén álló püspök. [A vendéglőben] nem sokat törődtek a jövevénnyel. A Csigában csupán egy megyés püspök kelthetett volna feltűnést. (Krúdy Gyula)
2. (összetett tőszámnévvel) (ritka) A számnévvel megjelölt számú megyéből álló <terület>. A tizenegy megyés országrész.
